Mi az a TVSZ?
A rövidítés jelentése Tanulmányi és Vizsgaszabályzat. Ez a dokumentum tartalmazza a PPKE BTK egyetemi hallgatóinak tanulmányait szabályozó előírásokat, a hallgatók jogait és kötelességeit. A pontos szöveg a PPKE BTK honlapján megtalálható. Érdemes elolvasnia vagy legalábbis megismerkednie vele, mert a szabályok nem ismerete nem mentesít az esetleges hátrányos következmények alól! A GYIK-ban szereplő legtöbb információ a TVSz pontjain alapul.
Miből áll egy egyetemi félév?
Az egyetemi oktatás félévekre tagolódik. Minden félévnek két része van: a szorgalmi időszak, amely nagyjából 15 hét hosszú, és a vizsgaidőszak, amely 6 hét hosszú. A szorgalmi időszakban előadásokat és szemináriumi órákat látogat, míg a vizsgaidőszakban vizsgázik. A szorgalmi időszak első hetében tanórák még nincsenek, hanem a diákok a félévi kurzusaikat veszik fel, és a félévkezdéssel kapcsolatos teendőiket intézik.
Mi az az előfeltétel?
Az egyetemi képzés során a diákok szabadon dönthetik el, hogy milyen sorrendben veszik fel a tantárgyaikat, nincs tehát kötelező, előírt féléves órarendje senkinek, csupán ajánlott mintatanterve. Ennek a szabadságnak egyetlen korlátja van, az ún. kényszerrendezések, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos tantárgy vagy tantárgycsoport (képzési szakasz) csak akkor vehető fel (kezdhető meg) és végezhető el, ha egy másik tantárgyat (az ún. előfeltételt) már teljesítette. Az előfeltételeket az indokolja, hogy az egymásra épülő tantárgyak esetében az előfeltétel elvégzése nélkül nehéz vagy akár lehetetlen a magasabb szintű tantárgy elvégzése. Az előfeltételek meglétét a Neptun ellenőrzi, és nem engedi olyan tantárgyak felvételét, amelyekből nem rendelkezik a megfelelő előfeltétellel.
Kivételes esetben a TB – az illetékes szakvezető előzetes jóváhagyásával – engedélyezheti egyes tantárgyak felvételét úgy, hogy a hallgató nem rendelkezik a szükséges előfeltétellel. Ilyen esetben TB-kérvényt kell benyújtania.
Mi az az előadás?
Az előadás általában nagycsoportos tanóra, amely egy kollokviummal vagy más vizsgával záruló tantárgyhoz kapcsolódik. Lényege, hogy a szorgalmi időszakban elsősorban az oktató közöl ismereteket a diákokkal, míg a diákok az előadáson passzív szerepet játszanak, tehát figyelnek és jegyzetelnek, esetleg kérdeznek, de tudásukról nem kell számot adniuk. Az előadások anyagát (valamint a vizsgára előírt más követelményeket) a vizsgán kérik majd számon. Ez alól kivételt képezhet egy zárthelyi dolgozat (zh), amelynek keretében a szorgalmi időszak során egyszer vagy kétszer az oktató számon kérheti az előadás anyagát a hallgatóktól. A zh-k eredménye beleszámíthat a vizsgajegybe, de a zh nem lehet a vizsgára bocsátás előfeltétele, tehát a sikertelen zh esetén is joga van a hallgatónak vizsgát tennie. Az oktatónak a félév első előadásán ismertetni kell a követelményeket, beleértve az esetleges zh-k időpontját is. Az előadás rendszeres látogatását az oktató a szorgalmi időszak végén ún. aláírással igazolja (ez a Neptunban kerül bejegyzésre), ami a vizsgára jelentkezés előfeltétele.
Mi az a szeminárium?
A szeminárium kiscsoportos (ált. 10-20 fős) tanóra, amely egy gyakorlati tantárgyhoz kapcsolódik. Lényege, hogy az oktató elvárja a hallgatóktól a hétről hétre történő rendszeres készülést és az órákon való aktív részvételt. A szemináriumokra a hallgatók házifeladatokat kapnak, beszámolókat készítenek, esszéket, házidolgozatokat írnak, valamint zh-kon is számot adhatnak tudásukról. A szeminárium gyakorlati jeggyel zárul, amelyet az oktatónak a vizsgaidőszak első hetének végéig meg kell adnia és be kell jegyeznie a Neptunba.
Mi az a nem teljesített tantárgy?
Ld. Tantárgyak teljesítése
Mi az a passzív félév?
Ld. Passzív félév
Mi az a CV kurzus?
Ld. Vizsgázás
Mi az a minor?
Ld. Minorok, specializációk
Mi az a specializáció?
Ld. Minorok, specializációk
Mi az az abszolutórium?
Ld. Szakdolgozat, záróvizsga
